Ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés a magyar polgári jogban egy olyan szerződés, amelyben az ajándékozó (az ajándékot adó fél) ingyenesen átad egy vagyontárgyat az ajándékozott (az ajándékot kapó fél) részére. Fontos, hogy az ajándékozási szerződés tartalmazza a felek adatait, az ajándékozott vagyontárgy pontos leírását, valamint az ajándékozás szándékát. 

Az ajándékozási szerződés érvényességéhez bizonyos feltételeknek kell teljesülniük:

1. Írásbeli forma

Az ajándékozási szerződés írásban kell, hogy készüljön, ha az ajándék ingatlanra vonatkozik. Ingóság esetén a szóban is érvényes lehet, de ajánlott írásban rögzíteni.

2. Ajándékozó képessége

Az ajándékozónak rendelkeznie kell a szükséges jogi képességgel, azaz nagykorúnak és cselekvőképesnek kell lennie.

3. Ajándékozott elfogadása

A megajándékozott részéről szükséges az ajándék elfogadása, amelyet a szerződés aláírásával is kifejezhet.

4. Vagyonjogi következmények

Az ajándékozás következtében az ajándékozott tulajdonjoga megszerzi az ajándékozott vagyontárgyat, míg az ajándékozó tulajdonjoga megszűnik a halál esetére szóló ajándékozással ellentétben, ahol megmarad az ajándékozó tulajdonjoga.

Osztályrabocsátási kötelezettség kizárásával kötött ajándékozási szerződés

Az osztályrabocsátási kötelezettség kizárásával kötött ajándékozási szerződés lehetőséget ad arra, hogy az ajándékozó biztosítsa, hogy az ajándék teljes mértékben a megajándékozotté maradjon, függetlenül a jövőbeli öröklési helyzettől. Fontos, hogy a szerződés minden részletét pontosan rögzítsék, és jogi tanácsot is érdemes kérni a folyamat során.

Az osztályrabocsátási kötelezettség kizárásával kötött ajándékozási szerződés tehát egy speciális jogi konstrukció, amely lehetővé teszi, hogy a szerződő felek az ajándékozás során eltérjenek a törvényes osztályrabocsátási szabályoktól. 

Az alábbiakban bemutatok néhány fontos tudnivalót ezzel kapcsolatban, valamint egy példát is.

1. Mi az osztályrabocsátási kötelezettség lényege?

Az osztályrabocsátási kötelezettség célja, hogy az örökösök egyenlő arányú részesedését garantálja a törvény a hagyatéki vagyonból, ezért az örökhagyó által életében ingyenesen adott adományokat is számításba kell venni a hagyaték elosztásakor, azaz osztályra kell bocsátani, melyhez egy öröklésjogi példát itt talál. (Az „itt” szóra kattintva a 2. pontnál lévő részben lévő példára lehetne ugrani)

A törvény szerint, ha az ajándékozó elhalálozik, az ajándékozott köteles az ajándékozott vagyont a törvényes örökösök között megosztani, kivéve, ha az ajándékozó kifejezetten kizárta ezt a kötelezettséget.

2. Mit kell és mit nem kell oszrályabocsátani?

Nem kell osztályrabocsátani a szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.

Osztályrabocsátási kötelezettség a házastársat nem terheli, csak a leszármazókat, és őket is csak egymással szemben, hiszen az a cél, hogy mindenki egyformán részesüljön a hagyatékból. Érdemes tudni, hogy a leszármazóknak ezt akkor is meg kell tenniük, ha végrendeletben örököltek és nem a törvényes rend szerint.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a juttatáskori és tiszta (terhektől mentes) értéket veszik figyelembe és nem a hagyatéki eljárás idején fennálló értékét, kivéve ha ez rendkívül aránytalan érdeksérelmet okozna.

Legfontosabb: csak azt az ingyenes adományt kell osztályra bocsátani, amire az örökhagyó kifejezetten arról rendelkezett, hogy hozzá kell számítani a hagyatékához vagy arra lehet következtetni. A jog szerint pedig, ha kifejezetten nem rendelkezett arról az örökhagyó, hogy osztályrabocsátási kötelezettség kizárásával ajándékozza el egy ingatlanát az egyik gyerekére, akkor a hagyaték kiszámításakor az ajándékozott ingatlan juttatáskori, tiszta értékét hozzá fogják számítani a hagyatékhoz.

Példa:

Örökhagyó édesapának kizárólag két gyermeke van: László és Mária és más örököse nincs. 

László az édesapjától még életében ajándékozási szerződés keretében (azaz ingyenesen) kap egy 30 millió Ft értékű lakást.

Az örökhagyó édesapa halálakor tételezzük fel, hogy a hagyatéki leltár alapján megállapítják, hogy a hagyatéki vagyon tiszta értéke 40 millió Ft.

Az osztályrabocsátási kötelezettség alapján Lászlónak juttatott 30 millió Ft értékű lakás értékét hozzá kell számítani a 40 millió Ft értékű hagyatékhoz, így az összeszámított értéke a hagyatéknak 70 millió Ft lesz.

Mivel az édesapának kettő gyermeke van, így a gyermekek között a hagyaték feleződik, azaz László és Mária örökrésze 35 millió – 35 millió Ft lenne, de Lászlóra jutó 35 millió Ft örökrészéből le kell vonni a juttatáskori értéket a lakásnak azaz: 35 millió – 30 millió, így László a végén 5 millió Ft-ot, míg Mária 35 millió Ft-ot örököl a 40 millió Ft-ra értékelt hagyatéki vagyonból.

A legtöbbször felmerülő kérdés: mi történik túladományozáskor?

A túladományozás a fenti példát alapul véve azt jelenti, hogy ha pl. a hagyatéki vagyon nem 40 millió, hanem csak 10 millió, akkor László bizonyosan túladományozott lesz, hiszen ebben az esetben a 10 millió Ft-ból vonnánk le a 30 millió Ft értékű ingyenesen juttatott lakást és így László bizonyosan 20 millió Ft-tal többet kapott még életében.

A jog szerint a túladományozott örökös a többletet nem köteles visszatéríteni.

3. Osztályrabocsátás kizárásának feltételei

Az osztályrabocsátási kötelezettség kizárása csak akkor érvényes, ha azt a szerződésben egyértelműen rögzítik, és a felek ezt tudomásul veszik.

4. Jogi következménye 

Ha az osztályrabocsátási kötelezettség kizárásra kerül, az ajándékozott teljes mértékben a saját tulajdonába kerül az ajándék, és az örökösök nem támaszthatnak igényt rá.

Halál esetére szóló ajándékozás

A magyar jog szerint a halál esetére szóló ajándékozás a hagyományos ajándékozás egy speciális formája, amelyet a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályoz. A halál esetére szóló ajándékozás lényege, hogy az ajándékozó a halála esetére ajándékozza el a vagyonát vagy annak egy részét a megajándékozottnak, amely a halál bekövetkezte után lép hatályba.

A halál esetére szóló ajándékozásnak a következő főbb jellemzői vannak:

1. Írásbeli forma

A halál esetére szóló ajándékozás érvényességéhez írásbeli formára van szükség. Az ajándékozónak a nyilatkozatát alá kell írnia.

2. Hatályba lépés

Az ajándékozás a megajándékozott számára a halál bekövetkeztével válik érvényessé, ami azt jelenti, hogy az ajándékozott csak az ajándékozó halála után szerzi meg a tulajdonjogot.

3. Visszavonhatóság

Az ajándékozó a halála előtt bármikor visszavonhatja a halál esetére szóló ajándékozást, amennyiben ezt a nyilatkozatot írásban megteszi.

4. Korlátozások

A halál esetére szóló ajándékozás nem sértheti a törvényes öröklési jogokat. Például, ha az ajándékozónak törvényes örökösei vannak, akkor az ajándékozás nem csökkentheti az örökösök törvényes örökrészét. (a törvényes örökrész szókapcsolatra szeretném, ha az alábbi szöveg jelenne meg kattintásra:

Törvényes örökrész

A törvényes örökrész meghatározása a magyar öröklési jogban a következőképpen történik, és a pontos mértékét a hagyaték összegétől, valamint az örökösök számától és típusától függően kell megállapítani. Az alábbiakban részletesen elemzem a törvényes örökrészt egy példán keresztül:

Örökölni tudunk a magyar jog szerinti törvényes öröklési rend vagy végrendelet alapján. A törvényes öröklési rend hierarchikus, és a családi kapcsolatok alapján határozza meg, hogy ki örököl.

Az öröklési rend célja, hogy a közeli hozzátartozók részesüljenek az elhunyt vagyonából, de a végrendelet felülírhatja törvényes öröklési rendet, amennyiben az érvényes és megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek.

Tegyük fel, hogy van egy örökhagyó, Péter, aki elhunyt, nincs végrendelete és a következő családi állapota van:

• Házastársa: Anna
• Gyermekei: Két gyermek, László és Mária

1. lépés: Hagyatéki érték meghatározása

Tegyük fel, hogy Péter hagyatéka összesen 20 millió forint értékű lakásból, ahol feleségével éltek és egy 60 millió forint értékű nyaralóból áll.

2. lépés: Öröklési rend megállapítása

Mivel Péternek van házastársa és gyermekei, az öröklési rend az első rendbe tartoznak.

A túlélő házastárs (Anna) az örökhagyóval (Péter) közösen lakott 20 millió forint értékű lakásból tulajdonjogot nem szerez, viszont holtig tartó haszonélvezeti joga lesz, de nemcsak az ingatlanra, hanem a lakáshoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra is.

Anna minden más vagyontárgyból 1 gyermekrészt örököl, azaz a jog úgy tekinti, mintha Péternek nem kettő, hanem három gyereke lett volna és minden más hagyatékba tartozó vagyonelem a példánk esetében 3 egyenlő részben illeti az örökösöket.

A törvényes örökrész tehát a következőképpen alakul a 80 millió forint összegű hagyatékból:

– Házastárs (Anna): A házastárs a 60 milliós nyaraló 1/3-ad tulajdonjogát megkapja a 20 milliós lakásra alapított holtig tartó haszonélvezeti joggal együtt, tehát 60 millió forint / 3 = 20 millió forint.

– Gyermekek (László és Mária): A 60 milliós nyaralóból 1/3-ad – 1/3-ad arányú tulajdonjogot kapnak azzal, hogy a 20 milliós lakás tulajdonjogát 1/2-ed – 1/2-ed arányban öröklik, de Anna (édesanyjuk) holtig tartó haszonélvezeti joga a lakáson fennmarad, azaz:

– László: 20 millió forint a nyaralóból + 10 millió forint a lakásból = 30 millió forint

– Mária: 20 millió forint a nyaralóból + 10 millió forint a lakásból = 30 millió forint

3. lépés: Öröklési arányok összefoglalása

– Anna (házastárs): 20 millió forint értékű tulajdonjog + utolsó közös lakhelyen holtig tartó haszonélvezeti jog

– László (gyermek): 30 millió forint értékű tulajdonjog a nyaralóból és a lakásból

– Mária (gyermek): 30 millió forint értékű tulajdonjog a nyaralóból és a lakásból

Ez a példa jól szemlélteti, hogyan működik a törvényes öröklés a magyar jogban, és hogyan oszlik meg a hagyaték a törvényes örökösök között, amin az örökösök még a hagyatéki tárgyalás során egymás közt más módon is meg tudnak osztozni illetve végrendelet esetén a fenti öröklési rend teljesen másképp alakulhat, így mindenképpen érdemes jogi szakértőhöz fordulni, mivel a részletek és a körülmények befolyásolhatják az öröklési arányokat.

4. Halál esetére szóló ajándékozás NEM helyettesíti a végrendeletet

Ha az ajándékozó végrendeletet készít, akkor az abban foglaltak érvényesek, és a halál esetére szóló ajándékozás csak akkor érvényes, ha azt a végrendelet nem mondja ellent.

Fontos, hogy a halál esetére szóló ajándékozás jogi következményeit alaposan mérlegeljük, és lehetőség szerint jogi tanácsadó segítségét kérjük a folyamat során.

Ajándékozási szerződés adójogi vonatkozásai

Az ajándékozási szerződés adózási vonatkozásai Magyarországon több szempontból is fontosak, különösen az illetékmentesség szempontjából. Az ajándékozás során a tulajdonjog átruházása történik, amelynek következtében illetékfizetési kötelezettség merülhet fel.

Fontos megjegyezni, hogy az ajándékozási illeték megfizetése a juttatás időpontjában esedékes, és az illeték alapja az ajándék piaci értéke. Az ajándékozás bejelentése és az illeték megfizetése a helyi önkormányzatnál történik.

Ajánlott, hogy az ajándékozás előtt tájékozódjon a legfrissebb jogszabályi változásokról, mivel az illetékek és kedvezmények időről időre változhatnak.

1. Ajándékozási jog esetei

• Közeli hozzátartozók között: az ajándékozás illetékmentes, ha a juttatás közeli hozzátartozók (szülő, gyermekek, házastársak) vagy testvérek között történik, mely mentesség a leggyakoribb eset, és jelentős mértékben csökkenti az ajándékozás költségeit.
• Célzott ajándékozások: bizonyos esetekben, mint például a közérdekű alapítványoknak vagy nonprofit szervezeteknek történő ajándékozás, szintén illetékmentesség vonatkozhat.
• Különleges esetek: Az állam által meghatározott egyéb esetekben is lehet illetékmentesség, például bizonyos ingatlanok esetén, ha azok a szociális lakhatás céljait szolgálják.

4. Bejelentési kötelezettség

Az ajándékozási szerződést a feleknek be kell jelenteniük az illetékes hatóságnál, még akkor is, ha illetékmentesség vonatkozik rá. A bejelentés elmulasztása esetén büntetések és késedelmi díjak merülhetnek fel, de ingatlanok ajándékozása esetén ezt a bejelentést mindig az okiratot szerkesztő ügyvéd teszi meg.

Egyéb adózási szempontok

• Jövedelemadó: Az ajándékozás nem minősül jövedelemnek a megajándékozott fél számára, így jövedelemadó-fizetési kötelezettség nem merül fel.
• Vagyonátruházási illeték: Az ajándékozás során a vagyonátruházási illeték a legfontosabb adózási szempont, amelyet a fent említett illetékmentességi szabályok befolyásolnak.

Az ajándékozási szerződés adózási vonatkozásai, különösen az illetékmentesség, jelentős hatással vannak az ajándékozás költségeire és a felek jogi helyzetére. Fontos, hogy a felek tisztában legyenek a vonatkozó jogszabályokkal és a lehetséges mentességekkel, hogy elkerüljék a későbbi problémákat. Ajánlott jogi tanácsadóval konzultálni az ajándékozási szerződés megkötése előtt, hogy minden jogi és adózási szempontot figyelembe vegyenek.